Csollány Emőke /magyar/

Program: Erasmus+ KA1, közismereti tanári mobilitás

„A classroom with a door to the world”projekt

(Internationalisation of curriculum and national identity – alcímmel)

Időszak: 2018. február 5-16

Hely: Gosier, Guadeloupe (Fra)

Fogadó intézmény: Rita Stoskiene, szervező, Litvania

Létszám: 2 fő KASZK alkalmazott, nemzetközi projektcsoport

A 2-hetes képzést a Karib-térségben fekvő Guadeloupe szigetre, Franciaország EU-n kívüli tartományába nyertük. A felkészülés a képzésre korán elkezdődött, már novemberben megkaptuk azt a 90-oldalas angol nyelvű anyagot, amelynek elolvasása hangsúlyozottan ajánlott volt. A képzés ugyanis részben ennek az anyagnak a feldolgozására épült, vagy ebből indult ki. És jó is volt a tanács, mert ott kinn minden este olyan fáradtak voltunk, hogy tényleg nem lett volna már idő akkor olvasni a tananyagot.

Fejezetek:

A tananyag nemzetköziesítése, nemzeti identitás, transzformációs tanulás
A zene, mint kulturális közeg
Kultúra, az egyoldalú meghallgatás veszélyei
A multikulturalitás 5 dimenziója
Világpolgárság, világszemlélet
A nemzetköziesítés megjelenítése a tanmenetben, beépítése tananyagba
Kulcskompetenciák az élethosszig tartó tanulásban, a 8 kompetencia fejlesztésének módszerei, ötletek nemzetközi tevékenységekhez
Iskolaszintű teendők, Erasmus+ célkitűzések, prioritások; nemzetközi ajánlások
Praktikus tanácsok nemzetközi projektek indításához
Visszajelzés, értékelés, fejlesztendők

A tantermünket minden nap máshol alakítottuk ki, de bárhol is voltunk, körben ülve dolgoztuk fel az aznapi témakört és cseréltünk eszmét saját tapasztalatainkról, sikereinkről vagy nehézségeinkről – hiszen 3 különböző országból érkeztünk, Magyarország, Németország és Románia. Érdekes adalék volt csoportvezetőnk Rita, aki litván származású, élt Angliában és onnan költözött ki Guadeloupe-ra, így egymagában 3 kultúra jegyeit is ismerte. A tapasztalatcsere rengeteg kérdést vetett fel, melyekre olykor más-más választ találtunk országaink viszonyaitól függően. a napi programokba illesztve részesültünk a kulturális programokban és Guadeloupe sokszínűségében: karnevál, rabszolgaság története kiállítás, trópusi nemzeti parkok, vízesések, kilátók, vulkanikus hegy, helyi általános iskola élete…

A program előtt kb. 1 hónappal csatlakoztunk az eTwinning felülethez és padlet csoportunkhoz. Itt bemutatkozó anyagot kellett készítenünk magunkról, nevünk jelentését és kedvenc hazai ételünket ismertetve. Ez megkönnyítette a későbbi közös munkát, mert egy kicsit megismerhettük egymás személyiségét, érdeklődését is. Ezen felül egy whatsapp csoportot is létrehoztunk a szervezési, felkészülési feladatok gyorsabb összehangolására és egyéb információcserére. Ez a csoport a mai napig működik, gyakran osztjuk meg szakmai életünk eseményeit vagy utazásaink állomásait, esetleg hasznos linkeket.

A napi élményeinkről és a hasznosult tudásról minden este a padletben kellett röviden számot adni és 1 fotóval illusztrálni a megfogalmazottakat. Érdekes volt látni, hogy olykor 8 teljesen más megközelítés került fel ugyanarról a napról, máskor pedig összecsengtek a visszacsatolások. A padletben hozzáfértünk az előző évi csoportok bejegyzéseihez is. Néha még a képek is hasonlítottak, a tanulságokról nem beszélve.

A képzés hasznos volt európai uniós szempontból, projekt tartalom tervezés, projektszervezés, kollegális mozgósítás szempontjából is. A sikers pályázás és lebonyolítás fontos része a munkatársak bevonása is, amihez praktikus tanácsokat, módszereket, tevékenység listát kaptunk. Mivel a 3 országban különböző a pályázási arány, több megoldás, válasz is lehetett 1-1 kérdésre. A képzés alaposan körbejárta a multikulturális környezet fontosságát, kihívásait, élénkítő hatását, lehetséges buktatóit. A tananyag konkrétan és részletesen kitért az EU-s ajánlásokra, célkitűzésekre, amelyek figyíelmebevétele és beágyazása a projektbe alapkövetelmény. A napi programok nagyszerűen illeszkedtek például az előítélet felbukkanási lehetőségeihez, vagy a szokatlan helyzetek kezelésének nehézségeihez. A tanórán kívüli tevékenységeink ugyanis mindig rejtettek valamilyen tényezőt, ami kizökkentett bennünket megszokott rutinjainkból, közegünkből, kényelmünkből és egy újfajta terhelést, alkalmazkodást, viselkedést kényszerített ki belőlünk. Kezdeném ott, hogy legkésőbb 6-kor minden nap kelnünk kellett és általában 9-kor már holtfáradtan pislogtunk a házi feladat felett. Aztán kihívás volt az erős szembeszélben, hullámok tetején csattogó motorcsónakban aggódni szemüvegeinkért és sapkáinkért, ismeretlen vizeken búvárkodni ismeretlen vizi élőlények között, viharos időben mászni meg egy vulkáni hegyet köves ösvényeken, gyerekekkel dobolni egy francianyelvű mesemondóval, vagy egésznapos túrára menni egy 100 m2-es szigetre… A 2 hét alatt kb. 5-ször áztunk el, mert esős évszak lévén bármikor, bárhol eleredhetett az eső, és mi minden nap szabadtéren voltunk. A rabszolgaság történetét bemutató kiállítás 3 órája pedig emberileg volt megrázó. Egyszerre tanultuk tananyagként és értettük meg saját bőrünkön tapasztalva, hogy értékeink fontosak és megőrzendőek, de minden pillanatban figyelembe kell vennünk, hogy azok ugyanakkor relatívvá is válhatnak egy másik kor, másik tradíció vagy másik élethelyzet során.

A szervező maximálisan kiaknázta a sziget adta kulturális és természeti lehetőségeket a sokszínűség megismerésére, a sokszínűség elfogadásának fontosságára és a nyitott attitűd kialakításának terjesztésére. Aki erre a képzésre jelentkezik, napozgatásra, láblógatásra ne számítson, viszont kemény elméleti, pszichés és fizikai terhelésre annál inkább!

Csollány Emőke

FM KASZK, tanár

képzés résztvevő